Amikor elmondod magadnak nap nap után, hogy mid nincs még/már meg, előtte nézz szét az életedben, és mosolyogj, mert bizony még mindig sok mindened van, ami már annyira az életed részévé lett, hogy számodra ez a normális, pedig…
“Ha ma inkább egészséges vagy, mint beteg (…), akkor szerencsésebb vagy, mint egymillió ember, aki a hétvégét nem fogja túlélni.
Ha sosem éltél át háborús veszélyt, a fogság magányát, kínzást vagy éhezést, helyzeted jobb, mint 500 millió emberé a Földön.
Ha el tudsz menni a templomba anélkül, hogy félned kellene, hogy elfognak, megkínoznak vagy megölnek, szerencsésebb vagy, mint egymilliárd ember a Földön.
Ha van fedél a fejed felett, van ruhád, étel a hűtőben, és hely, ahol alhatsz, akkor gazdagabb vagy, mint az emberek hetvenöt százaléka.
Ha van pénzed a bankban, és egy kevés aprópénz a tárcádban, akkor te a gazdagok 8 százalékához tartozol.
Ha szüleid élnek, és még mindig házasok (…), akkor Te egy ritkaság vagy!
Ha el tudod olvasni ezt az üzenetet, akkor kétszeresen is meg vagy áldva ahhoz a kétmilliárd emberhez képest, akik olvasni sem tudnak.”
[Forrás: Blenk: 2010]