Vajon hogyan hatnak ránk azok a szimbólumok, melyekkel életünk során, de főként felnőttkorunk előtt találkozunk, s néhányukkal azonosulunk is. Magyarán kérdezhetnénk ezzel: mi volt a jeled az oviban? Szeretted, kedvelted ezt a szimbólumot, vagy épp ellenkezőleg? Fülig érő mosollyal gondolsz vissza azokra az időkre, vagy valahogy nem jönnek a jó érzések?
Ha feltennénk egy olyan kérdést, a mostani életedben miként van jelen a jeled, tudnál-e választ adni? Felfedeznél-e bizonyos párhuzamot, ami még nem éri el a belemagyarázás és az erőltetettség érzését. És a későbbi jelképek? Manapság ugyanis tele vagyunk ún. logókkal, nem is olyan régen sokkal inkább címernek hívtuk volna ezeket. Ha egy napodat végignézed, milyen márkák jelennek meg a maguk logójával óráról órára, percről percre? Aztán továbbmenve: a komolyabb jelképekkel milyen a viszonyod? Zászlók és címerek, mindenféle keresztek és különböző csillagok. Ha önmagadba nézel, milyen mozaikdarabokat adnak ki ezek a jelek és szimbólumok? Identitásod szerves részei, vagy valahol a periférián tanyáznak? Röviden: kik is vagyunk valójában szimbólumainkon keresztül vagy azok tükrében?