„Élet=idő, idő=élet”

Posted onjanuár 29, szerda, 2014 by limparimre

Melyik pillanat az, ami 100%-ban a tiéd? Mikor vagy teljesen magaddal? Mikor érzed azt: most önmagam vagyok, tisztán, szennyezés nélkül itt egyedül, önmagam csendjében!? Van ilyen egyáltalán?

Ha körbenézünk, bizony sokakkal megesik, hogy évek óta nem adtak maguknak énidőt. Félreértés ne essék, ha este leülsz a tv elé és magad megnézel egy filmet pattogatott kukoricát szemezgetve és egy pohár valamit kortyolgatva, az még nem énidő, az csupán egy olyan időtöltés, mely jobb esetben ad némi feltöltődést, rosszabb pillanatokban pedig pusztán kidobott élet az ablakon, hiszen az élet időből áll. Tehát ne legyen illúziónk, ha elvesztegetünk egy napot, akkor egynapnyi életet vesztegetünk el. Mennyire más így feltenni a mindennapos cselekvéseinkre, tevékenységeinkre vonatkozó kérdéseink! Ha azt kérdezed, mivel töltsd a következő néhány órát, az egy általános, gyakori mondat; kevesen kérdezik viszont így: mivel töltsem a következő néhány órában az életemet? Még pontosabban: mire fordíthatom, miben teljesíthetem ki a következő néhány órában a létezésem?

Összességében mennyit élünk tehát egyáltalán abból a 25.000-30.000 napból, amiben lüktet a szívünk? Ahogy egy dal szövege mondja: “hány órára hány napra marad ki életedből az élet?” Milyen igaz!

Mikor mondod végre ki, hogy elég volt! Lehet, eddig eltékozoltad az életidőd, de ezután másképp lesz, és arra figyelsz majd, ahol lelked moccan, szíved kész az igazi dobbanásra, hiszen a szemed csillog pillanatról pillanatra, akár egy hétfői nap indul el épp, akár szenteste sütöd a halat a családnak.

Hozzászólás