• Esszencia

    „Ne állj meg addig, amíg a jóból jobb, a jobból legjobb nem leszel.” (Frank Zappa)
  • Témák

  • A pozitív emlékek ereje

    Melyek vajon azon emlékeid, amik ha eszedbe jutnak, azonnal mosolyt csalnak arcodra? Emlékezzünk hát! Kihez köthető? Hol voltál? Mit csináltál? Mikor volt? Mi történt? Mit éreztél, mit gondoltál, mit sejtettél akkor, mikor bizony madarat lehetett veled fogatni? Amikor egyszerűen csak belemosolyogtál a világba, bárki bármit is csinált körülötted!? Döbbenetesen egyszerű technika, mégsem élünk vele elég sokszor és elég sokan. Ha

    Olvass tovább »

    Szerencse

    Önök hisznek a szerencsében? Álláskeresőktől gyakran kérdezem ezt, hiszen a híres „mázli faktor”, vagy a „jókor voltam jó helyen” mondat gyakori gondolatvendég ebben a témában. El kell áruljam, én nem hiszek benne, sokkal inkább képzelem, hogy mi magunk vagyunk a saját szerencsénk kovácsai. Tehát igenis tennünk kell érte, pontosabban egyáltalán nem kell, de érdemes. Mit is? www.limparimre.com Mi lenne, ha

    Olvass tovább »

    A változás ára

    Minden változásnak ára van, még pontosabban következménye, így ha ténylegesen rá kívánunk lépni a fejlődés és a kibontakozás útjára, el kell döntenünk, valóban képesek vagyunk, leszünk-e meghozni a szükséges áldozatot. Hány embert kell vajon elveszítenünk, vagy távolabb kerülnünk tőlük, hogy egyről a kettőre és ötről a hatra legyünk képesek lépni? Brian Tracynél olvasható egy nagyon konfrontatív, de velejében igaz mondat:

    Olvass tovább »

    Vanília, karamell, tutti frutti, rumos dió és kávé

    Egy klasszikus jelenet után szabadon: mi van akkor, ha én pisztáciára vágyom, vagy esetleg tiszta csokoládéra, de azzal kell szembesülnöm, hogy ez a választék: vanília, karamell, tutti frutti, rumos dió és kávé. Te mit tennél? Ha nincs, hát nincs, elengeded a pisztácia utáni mérhetetlen vágyad, és rábólintasz az egyik-másik létezőre? Esetleg az a típus vagy, aki ebbe nem törődik bele,

    Olvass tovább »

    Óvakodj a vámpírtól és a gyilkostól

    A minap egy tréning végén a következő kérdést szegezték nekem: „Imre, kiktől kell óvakodnunk, ha változtatni szeretnénk életünkön?” Kiváló kérdés, gondoltam magamban, hiszen a kérdező már eleve feltételezi, hogy nem viszonyulhatunk mindenkihez ugyanúgy, ha tényleg el akarunk indulni a változás útján. Két szó villant be, pontosabban két karaktertípus, akik megnyilvánulásait ugyan semmilyen büntetőtörvénykönyv nem bünteti, azonban tetteikkel, mondataikkal, sőt pusztán

    Olvass tovább »

    Hol leszel, ki leszel 2032. augusztus 19-én?

    Egyszerű géphiba, vagy valamelyik munkatárs huncutsága, ki tudja, de tény: az alábbi fotót láttuk minap az egyik belföldi vonaton. A legtöbb utas rápillantott, aztán ment is tova, hiszen érdemi információ nem tűnt elő. Vagy mégis? www.limparimre.com Egy-két somolygó tekintetben, mintha egy gondolatkísérlet elindulását fedeztük volna fel: történetesen vajon hol is leszünk 2032 nyarán? Valaki óhajtó mondatok sorát látta önmaga előtt:

    Olvass tovább »

    „Élet=idő, idő=élet”

    Melyik pillanat az, ami 100%-ban a tiéd? Mikor vagy teljesen magaddal? Mikor érzed azt: most önmagam vagyok, tisztán, szennyezés nélkül itt egyedül, önmagam csendjében!? Van ilyen egyáltalán? Ha körbenézünk, bizony sokakkal megesik, hogy évek óta nem adtak maguknak énidőt. Félreértés ne essék, ha este leülsz a tv elé és magad megnézel egy filmet pattogatott kukoricát szemezgetve és egy pohár valamit

    Olvass tovább »

    A boldogság nem fájdalom nélküliség

    Az emberek többsége azt hiszi, az a boldogság, amiben nem ér bennünket rossz. Így van-e ez valójában? Nem lehet, hogy tévúton járunk, mikor a stressznélküli, fájdalom nélküli és kudarcok nélküli napok után sóvárgunk? Azon túl, hogy mindez egy irreális, soha be nem következő elvárás, hiszen az élet hatókörén kívül van, de egyáltalán valóban olyan áldásos lenne, ha tényleg elérhetnénk? Nem

    Olvass tovább »

    Abnormális normál szokásaink

    Mit tekintesz normálisnak életedben? Vegyünk szemügyre néhány közkeletű szokást, amit bizonyos hét, hónap elteltével időszerűnek érzünk. (A) Természetes dolog, ha kocsinkat lemossuk és a kellő kilométer levezetése után olajat cserélünk. (B) Normális, ha negyedévente meglátogatjuk aktuális kedvenc fodrászunk egy kis igazításra, festésre. (C) Megszokott, hogy lyukas zoknit nem veszünk föl. Régen még esetleg stoppoltunk, de ma már csak az új

    Olvass tovább »