Melyek vajon azon emlékeid, amik ha eszedbe jutnak, azonnal mosolyt csalnak arcodra? Emlékezzünk hát! Kihez köthető? Hol voltál? Mit csináltál? Mikor volt? Mi történt? Mit éreztél, mit gondoltál, mit sejtettél akkor, mikor bizony madarat lehetett veled fogatni? Amikor egyszerűen csak belemosolyogtál a világba, bárki bármit is csinált körülötted!?
Döbbenetesen egyszerű technika, mégsem élünk vele elég sokszor és elég sokan. Ha voltál már úgy, hogy „Igen, ezért a napért tényleg érdemes volt élni, ezért a pillanatért dolgoztál, küzdöttél annyi időn keresztül, ez az, ami egyszerűen egy mmmmh-érzést jelentett”, akkor vésd jól bele szívedbe-lelkedbe ezt az emléket, és húzd elő a kalapból, ha épp valami rossz történik, mert nem úgy mennek a dolgok, vagy csak egyszerűen bal lábbal keltél fel. Ezek olyan apró rezdülések, melyek képesek továbblendíteni a holtpontokon. Emlékezzünk hát! Ezek az igazi erőforrásaink, s nem máshol leled, mint önmagadban.